Az elején nem volt sok választásuk, lisztkukacot kaptak, azt ettek. Kész passz. Elég hamar bevettem a körbe a viaszmoly lárváját, ami tápanyag szempontjából gyakorlatilag nulla, viszont imádják. Hamar, kb. két héttel hazahozataluk után elkezdett mutatkozni a vadászösztön. A leejtett kukacért leszaladtak, berepült muslinca után odakaptak. Persze még bénáztak kicsit, de a lelkesedés (ösztön) megvolt.

Ahogy nőttek, márpedig nőttek, mint a bolondgomba, egyre több lehetőségem lett. Gondoltam, ideje, hogy gyászbogárlárvát is adjak nekik. Ez úgy néz ki, mint a lisztkukac, csak jóval dagibb, illetve tápérték tekintetében más -jobb. Na, a gyászbogárlárvát gyakorlatilag utálják. Egyik sem evett belőle, megszaglászták, aztán inkább elszaladtak a csipeszem elől. Ennyit erről.

Gondoltam, már elég nagyok, hogy adjak nekik tücsköt. A legkisebb, légyméretű tücskökből vettem nekik. Egész kis kaland volt, mire ráéreztem, hogy kell csipesszel megfogni ezeket az ugráló kis rovarokat. Muszáj volt megtanulnom, ugyanis odáig voltak a tücsökért! Egyszerűen imádták! Én meg csak lestem, ahogy esznek, olyan édesek voltak.

A tücskökön felbuzdulva egy hétvégén lementünk a szőlőnkbe dolgozni, és hoztunk fel sáskát, amit ott fogtunk a kertben. A vadbefogott eleségről amúgy is úgy hírlik, hogy sokkal nagyobb örömet okoz az állatoknak, valahogy érzik, hogy más. Charlie-nak túl nagy falat volt, ő eleve 1-2 cm lemaradásban van a másikhoz képest, de Alan/Ellen nagy örömmel elfogadta a sáskát, és jóízűen elrágcsálta (na, persze beletelt egy kis időbe, de legyűrte).

Mivel eléggé őszbe csavarodott már az idő, így a vadbefogásra ezen kívül egyetlen példát tudtam még felmutatni: egy lakásba beszabadul molylepkét. Beeresztettem a terráriumba a gyíkokhoz és Charlie bizonyult ügyesebbnek, nem telt bele 10 másodpercbe és már el is kapta az ide-oda cikázó lepkét. Ügyesen mozognak nagyon ezek a gekkók, borzasztó gyorsak és hajlékonyak.

A következő újítás a légy volt. Na, ez eleve nem egy kifizetődő dolog, a boltba is egyet fizet kettőt kap akció keretén belül kaptam, mert mondták, hogy rájuk rohad az egész. Úgy kell elképzelni, hogy van egy pici kör alakú doboz, benne tudom is én, 30 pici, elméletileg röpképtelen légy, a doboz alján pedig kb. 40 pete. Na, ezeket kikelteni esélytelen, de a 30 élő légyből is max. 10-et tudtam feletetni, ugyanis 2 nap alatt megdöglöttek. Nem bánom annyira, kiderült, hogy Charlie válogatós és a legyet sem eszi meg. Alan elvan vele, ez csak ilyen nass-számban mehet, mert annyira pici, hogy fél fogára sem elég...

Úgyhogy a továbbiakban a tücsök, sáska és viaszmolylárva kombó szerepel az étlapon, illetve a már említett mézes gyümölcsös pép vagy bébiétel. Elég változatos, és elég tápláló, úgyhogy ezen nem múlik az egészségük, megfelelő vitaminbevitellel, persze.